DILI, MJ – Kuarta-Feira, loron 21 fulan-Otubru 2015, S.E. Ministru Justisa Ivo Valente prezide Reuniaun Konsellu Konsultivu Ministériu Justisa (KK-MJ) iha Sala Reuniaun Ministériu Justisa, Dili.

Ajenda reuniaun KK-MJ mak halo aprezentasaun ba relatóru progresu implementasaun atividade kada diresaun nian no aprezentasaun taxa ezekusaun orsamentu Ministériu Justisa ba IV Trimestre tinan sivíl 2015. Aliénde ne’e, diskute mós proposta Fundu Dezenvolvimentu Kapitál Umanus (FKDU) Ministériu Justisa nian, kestaun atendimentu públiku iha DNRN no DNTP, preparasaun Konferénsia Terras Propriedade CPLP nian iha Dili, progresu servisu PSIK nian no seluk-seluk tán.

Ministru Justisa fó oportunidade primeiru ba Diretór Jerál atu hato’o ninia intervensaun uluk ba reuniaun KK-MJ. Diretór Jerál, Sr. Henrique de Oliveira Ximenes hateten, reuniaun ne’e nu’udar realizasaun hosi orientasaun Ministru Justisa atu hala’o reuniaun Konsellu Konsultivu kada semana-rua iha fulan-ida iha IV Trimestre 2015, atu nune’e, dirijente hotu-hotu iha ámbitu Ministériu Justisa akompaña ho rigor progresu implementasaun atividade no ezekusaun orsamentu tinan sivíl 2015.

Ministru Justisa hateten, horseik (20/10/15) Konsellu Ministru aprova ona orsamentu Ministériu Justisa 2016 nian, orsamentu tinan oin diferente ho tinan ne’e tanba iha redusaun lubuk ida. Pakote orsamentu ne’ebé ita simu dadaun bazeia ba iha ita-nia nia kapasidade ezekusaun orsamentu 2015 nian.

Relasaun ho kestaun ne’e, ha’u husu Sr. Diretór Nasionál, Diresaun Nasionál Administrasaun no Finansas (DNAF) atu aprezenta progresu no dezempeñu ezekusaun orsamentu ba IV Trimestre 2015 kada diresaun nian, hodi nune’e ita hatene ita-nia taxa ezekusaun orsamentu Ministériu Justisa to’o iha ne’ebé ona; husu Ministru Justisa, Ivo Valente.

Iha aprezentasaun Diretór DNAF, Crisogno da Costa Neto hateten, ita-nia orsamentu tinan ne’e hamutuk $26,277 milhoes, to’o ohin dader, ita ezekuta ona hamutuk $19,775 milhoes de dólar, reprezenta kuaze 75% ezekusaun, katak prosentajem ne’e konta ona ho akumulasaun taxa ezekusaun atual no komprimisu ba salariu no vensimentu, bens servisu, kapitál minór, transferénsia públikas no kapitál dezenvolvimentu nian. Ezekusaun ne’e kobre diresaun hotu-hotu iha Ministériu Justisa, tuir relatóriu servisu semana-rua liubá pursentu sei ki’ik, maibé ita-nia ezekusaun iha semana-rua ne’e iha mudansa di’ak tanba halo ona pagamentu balun.

Ministru Justisa halo konkluzaun katak, Ministériu Justisa durante semana-rua nia laran ne’e iha duni mudansa, maibé iha semana-rua ne’e mudansa mak ita hetan ki’ik tebes, ne’e hatudu ita-nia esforsu seidauk maximu, ezekusaun hela de’it fulan-ida, iha biban atu ezekuta orsamentu tinan 2015 hotu ka la’e, ne’e mak ita-nia dezafiu, konserteza ministériu-nia orsamentu bele reduz tán, tanba ita la konsege ezekuta hotu orsamentu tinan ne’e. Neduni, ha’u husu ba diretór sira hotu-hotu atu aseleira lalais ezekusaun orsamentu ba tinan 2015 ne’e, katak ita hela fulan ida de’it ona.

Depoiz halo apresiasaun ba ezekusaun orsamentu, Ministru Justisa fó tempu ba kada diresaun idak-idak atu fó-nia razõens ba dezempeñu ezekusaun, katak kuaze diresaun hotu-hotu hatudu optimismu ba sira-nia ezekusaun, tanba atividade hotu-hotu iha faze remata, ezekusaun seguru no kuaze besik ona 90%, inklui mós atividade no despeza barak mak iha hela prosesu akizasaun pagamentu nian.

Iha ajenda ikus, Sr. Ministru Justisa, loke diskusaun ba asuntu diversus kona-ba atendimentu públiku. Iha biban ne’e, Ministru Justisa fó orientasaun atu hadia balkaun ba atendimentu, disiplina funsionáriu nian no hadia sistema arkivu nian.

Diretór Nasionál PSIK, Dr. Vicente Fernandes Brito aprezenta sá servisu mak hala’o dadaun iha semana-rua ne’e, progresu instalasaun labortórium ba investigasaun no mós re-anunsia ba rekrutamentu funsionáriu PSIK nian iha tempu besik ne’e.

Formasaun ho Fundu Dezenvolvimentu Kapitál Umanu (FKDU), Sr. Ministru fó instrusaun katak, formasaun hotu-hotu tenke halo ho paíz sira ne’ebé Ministériu Justisa halo ona Protokolu Kooperasaun tanba formasaun nu’udar asuntu presta servisu, katak diferente ho interkámbiu, ne’ebé halo despeza de’it ba ita-nia ema sein halo pagamentu ba iha instituisaun fornese servisus nian.

Ne’e kestaun prosedimentu ba FKDU nian, ita labele haruka ita-nia ema ba tuir formasaun iha rai ne’ebé seidauk iha akordu kooperasaun, sé laiha akordu ruma, ita tenke koalia ho Menistériu Negósiu Estranjeiru hodi loke lai kooperasaun, ne’e mak nia dalan loloos. Tanba, kuandu laiha akordu ba kooperasaun, ninia implikasaun ba futuru mak mosu kazu “incomprimento do contracto – ingkar janji”, defisil ba ita atu husu prosesu responsabilizasaun ba krime no sivíl ruma; esplika Ministru Justisa, Ivo Valente.

Antes remata reuniaun KK-MJ, Ministru Justisa, Ivo Valente fó instrusaun ba Diretór Jerál Ministériu Justisa atu halo ona planu ba retiru tinan rohan nian, planu avaliasaun tinan remata tenke halo ona antes loron 25 fulan-Dezembru, keta haluha mós prepara planu ba Natal Hamutuk ho funsionáriu Ministériu Justisa tomak.

Partisipa iha reuniaun ne’e mak Diretór-Jerál Ministériu Justisa, Defensór Públiku Jerál, Inspetór-Jerál, Diretór Nasionál PSIK, Diretora CFJ, Diretór Nasionál DNTP, Diretór Nasionál DNDHC, Diretór Nasionál DNSPRS, Diretór Nasionál DNAJL, Diretora Nasionál DNRN, Xéfi Gabinete Ministru Justisa, Xéfi Departementu balun no Assessór sira.